Címke: érzelem
-
Gyerekek! Házak! – családtervezés
Ahogy meglátok egy kisgyereket, mászni, kapaszkodni, anyjára nézni, apjára nézni, valami lepattanós érzés jön. Nem tudok másra nézni, lekattanok az eseményekről, és a kisgyerek körül rezgek. Nem akarok messze menni tőle, figyelem, hogyan reagál, tudok-e neki valami nyugtató nézést adni, hogyan rezonál a hangomra, nyitott-e egyáltalán rám. Árulom a házunkat, s fiatal családok jöttek mostanában…
-
Csipketerítők – Hagyomány a hétköznapokban
Fura egy történet, amit el kell meséljek, mert ez kicsit mese. Valamit kerestem a facebook marketplace oldalán, s valami csipketerítős képek jöttek szembe. Nem vagyok tele itthon csipkével, de nagyon tetszenek a régi csipkés függönyök, vagy itt-ott a szobában, szép öreg bútorokkal. Nem ilyen most belülről a házam, de ezek tetszenek. Furán olcsónak tűnt, s…
Hozzászólás
-
Ketté törni az almát! – Zivatar: egy szép vers Tóth Krisztinától
Egy vers. Amelyben jön a zivatar, ketté töri a nyitott ablakon keresztül a poharat, mint egy almát szokás. Aztán egyedül van valaki, sepreget és azt mondja ő nem tud kettétörni almát. Szép vers. Tóth Krisztina írta, Zivatar a címe. Olvasd el. Nem mondom el jobban mi történt, kivel mi történhetett, mit élhetett meg, érthető a…
Hozzászólás
-
Szembenézés – Szinte csak igazolványképek
Amikor elkészülnek és kezembe veszem, már csak abban reménykedem, hogy most nem hat annyira mélyre. Mert ha a friss igazolványképemre ránézek, mindig azzal próbálkozom, hogy elhiggyem, ez nem én vagyok. Évek múlva sem így fogok kinézni, biztatom magamat, mert alapvetően nem akarnék szemmel verni embert, ezeken a képeken meg mintha ezt mutatnák belőlem. Aztán most…
Hozzászólás
-
Együtt és külön – Türelem és várakozás
Ülök egy csoportban. Folyik a beszélgetés. Valaki elmondott valamit. Neki ebből elege van. Nem csinálja tovább. Értem. Megértem. Közben érzem, hogy jönnek elő a gondolatok. Sőt még azok sem. Csak jönnének. Még a testérzetek sem tudtak kialakulni. Még csak az van, mint amikor egy bezárt ajtó mögötti ismerős szoba hat rám. Amikor tudom, mik vannak…
Hozzászólás
-
Gondolkodási idő – Itt vagyok egyedül!
Azt vettem észre, hogy itt vagyok egyedül! Amikor a fény árnyjátékba menekül, akkor a sötét játéka van a fehéren, s nem a fehér csillog szépen a feketében! Akkor azt gondolom, jobb most egyedül. Meghúzni magad szerényen, nem tündökölni, hogy itt vagyok mindenkinek szépen! Akkor jobb magamban lenni egy kényelmes karosszékben. A függönyöket nem húzom be,…
Hozzászólás
-
Várj kérlek egy üveg borral! – Mondj el mindent s haladj tovább!
Várj kérlek egy üveg borral! Várj, hogy én vihessek hozzá aszalt almát! Várj azzal, hogy van egy fészked! Várj azzal, hogy begubózhatok hozzád, s elmesélhesd, mi volt a nehéz, mi volt a szép, ki mit mondott, s hogy álltál ott, s figyelted kinek a szemét, kinek a kezét! Mondd ezt el nekem, ha hozzád elmegyek!…
Hozzászólás
-
Elhatározás – Az utolsó cigaretta?
El kellett ma nyomjam. Az utolsó cigarettát. Voltak elképzeléseim, mikor fogom megtenni. Majd amikor lesz munkám, vagy amikor sikerül költöznöm. Mindkettő olyan helyzet, amiből egy is elég egyszerre az életedben. Aztán, egy nap jött egy harmadik döntés. El kellett magamnak mondjam, mi a párkapcsolat. El kellett magamnak mondjam, miben sérültem attól, hogy magyarázkodnom kellett. Kellett…
Hozzászólás
-
Mit vihetek haza a csoport melegségéből? – Miben segíthet nekem?
Amikor hosszú idő után újra találkozunk egy csoportban, amikor ott elmondhatjuk azt, mivel jöttünk otthonról, akkor gyakran beindul egy panaszkodás. Elmondjuk először csak finoman a teljesen egzakt felháborító eseményeket, melyek érnek nagyobb közösségi színtereken, szeretjük ezt úgy nevezni, hogy ebben az országban vagy a mai világban. Aztán elmondjuk a nagyobb családi huzavonákat, ki vár el…
Hozzászólás
-
Ez csak az én történetem? – Az élet mélysége és könnyedsége
Amikor leülök és átgondolom egy kicsit mi is az én történetem, ki vagyok én, mitől vagyok az, aki, akkor egy kicsit elveszek magamban. Megérint saját esetlegességem. A múltban, akkor, az miért pont akkor történt, miért fájt annyira, s most miért még mindig, vagy most már miért nem. Milyen ajándékokat kaptam az életemben, melyeket vettem már…
Hozzászólás
VÁLTOZNITUD 
Hozzászólás