Címke: egyensúly
-
Csipketerítők – Hagyomány a hétköznapokban
Fura egy történet, amit el kell meséljek, mert ez kicsit mese. Valamit kerestem a facebook marketplace oldalán, s valami csipketerítős képek jöttek szembe. Nem vagyok tele itthon csipkével, de nagyon tetszenek a régi csipkés függönyök, vagy itt-ott a szobában, szép öreg bútorokkal. Nem ilyen most belülről a házam, de ezek tetszenek. Furán olcsónak tűnt, s…
-
Igen, én is kártyavárat építek! – Empátia a gyakorlatban
Ketten beszélgetünk. Két nő. Mi történik velünk. Kik hogyan beszéltek akkor. Nem az a kérdés, mit mondtak, mert mindenki megtanulta már életközepe felé, hogy mit tud hol kimondani, hogy ne legyen baj. Ne legyen konfliktus. De ahogy mondja, az sok mindent elárul a bensőjében mocorgó dolgokról, azt nehezebb eltakarni. Ahogy a szépirodalomban nem a cselekménytől,…
Hozzászólás
-
Együtt és külön – Türelem és várakozás
Ülök egy csoportban. Folyik a beszélgetés. Valaki elmondott valamit. Neki ebből elege van. Nem csinálja tovább. Értem. Megértem. Közben érzem, hogy jönnek elő a gondolatok. Sőt még azok sem. Csak jönnének. Még a testérzetek sem tudtak kialakulni. Még csak az van, mint amikor egy bezárt ajtó mögötti ismerős szoba hat rám. Amikor tudom, mik vannak…
Hozzászólás
-
Gondolatok rendeződése – Szemben a tulipánfával
Ősz van. Reggel. Sok gondolat kering a fejemben. Érlelem, viszem tovább, amit tegnap egy közösségből hoztam, ami tegnapelőttről egy kapcsolat beszélgetéséből még bennem van, ami hetek óta egy másik kapcsolatban észlelésként bennem született, s még most is velem van. Elraktároztam és érlelem. Különböző rétegekben. Kimegyek a teraszra. A levegő friss, még nincs 10 fok. A…
Hozzászólás
-
Gondolkodási idő – Itt vagyok egyedül!
Azt vettem észre, hogy itt vagyok egyedül! Amikor a fény árnyjátékba menekül, akkor a sötét játéka van a fehéren, s nem a fehér csillog szépen a feketében! Akkor azt gondolom, jobb most egyedül. Meghúzni magad szerényen, nem tündökölni, hogy itt vagyok mindenkinek szépen! Akkor jobb magamban lenni egy kényelmes karosszékben. A függönyöket nem húzom be,…
Hozzászólás
-
Várj kérlek egy üveg borral! – Mondj el mindent s haladj tovább!
Várj kérlek egy üveg borral! Várj, hogy én vihessek hozzá aszalt almát! Várj azzal, hogy van egy fészked! Várj azzal, hogy begubózhatok hozzád, s elmesélhesd, mi volt a nehéz, mi volt a szép, ki mit mondott, s hogy álltál ott, s figyelted kinek a szemét, kinek a kezét! Mondd ezt el nekem, ha hozzád elmegyek!…
Hozzászólás
-
Vonzásban – Ha mindig az hallom, ami nekem jólesik
Én Téged nagyon szeretlek! Szeretlek! Mondod! S mondod megint és mondod megint! Érzem, ahogy megy be, ahogy jön be, ahogy nyom meg, ahogy indít, terel valami felé ez a végtelenül egyszerű mondat! Azt hiszem, ha valaki folyamatosan ezt hallja, nem tud úgy tenni, hogy ne kezdjen el maga is viszontszeretni! Nincs annál jobb, mint ezt…
Hozzászólás
-
Mit vihetek haza a csoport melegségéből? – Miben segíthet nekem?
Amikor hosszú idő után újra találkozunk egy csoportban, amikor ott elmondhatjuk azt, mivel jöttünk otthonról, akkor gyakran beindul egy panaszkodás. Elmondjuk először csak finoman a teljesen egzakt felháborító eseményeket, melyek érnek nagyobb közösségi színtereken, szeretjük ezt úgy nevezni, hogy ebben az országban vagy a mai világban. Aztán elmondjuk a nagyobb családi huzavonákat, ki vár el…
Hozzászólás
-
Ez csak az én történetem? – Az élet mélysége és könnyedsége
Amikor leülök és átgondolom egy kicsit mi is az én történetem, ki vagyok én, mitől vagyok az, aki, akkor egy kicsit elveszek magamban. Megérint saját esetlegességem. A múltban, akkor, az miért pont akkor történt, miért fájt annyira, s most miért még mindig, vagy most már miért nem. Milyen ajándékokat kaptam az életemben, melyeket vettem már…
Hozzászólás
-
Megállni a fényhez – Árnyékban vagy a fényben? Döntés a teljességért
Ott álljak meg, ahol árnyék van? Ott nem izzadok annyira? Nem látnak annyian? Ahol észre se veszik, hogy vagyok? Vagy álljak meg, ott, ahol nem fázok? Álljak meg a fényben, hogy arcomat simogathassa és bejuthasson a szívembe? Nehezen tuszkolom ki magam időnként a fénybe, pedig amikor ott vagyok, akkor vagyok teljes. Olyankor meg is nyugszom…
Hozzászólás
VÁLTOZNITUD 
Hozzászólás