Először is, mitől is playback a színház?
A néző lehet mesélő is és megkaphatja visszajátszva a történetét. Ebben a színházban nem egy előre megírt történet kerül lejátszásra, a darab ott helyben keletkezik.
Visszajátszó színháznak fordíthatjuk magyarra.
Apró részek állnak össze egy folyamatban a különböző emberek egymás utáni, érzéseket, hangulatokat, történeket megidéző elbeszéléseiből.
Hagyományos színházban a megírt darab ad tükröt a nézőnek. Itt a nézők hozzák a darabot, korábbi élményeik kerülnek felszínre, amelyek számukra fontosak és egy közösségben – a másoknak való megosztás által – egész más minőségben újra élhetik.
A színészek, zenészek, esetenként versírók és akár más művészeti alkotók egymásra hatva, a néző meséje alapján helyben készítik azt a tükröt, adják azt a katarzist, melyekért a hagyományos színházba szeretünk érte menni, mert bízunk benne, hogy mások megalkottak valami számunkra fontosat.
Itt az alkotás közös.
| Fotó: Wierzicky Anett Budovinszky Csilla: Női gondoskodás 2024.10.12. playback előadás próbáján |


Mi az én alkotásom?
Leginkább színészként szoktam jelen lenni, időnként versíróként. Az előzőben együtt játszunk valamit, valaki elkezdi, valaki folytatja, valaki hozzáad, valaki ráépít, s egyszercsak kész van, lezárjuk.
Versíróként a zenész mellett hallgatva a mesélő történetét, látva a lejátszásokat keletkeznek bennem a verssorok. A lentebb bemutatok egy ilyen sorozatot. A versek egy színházi esemény egymás utáni meséléseit összegzik.
A verseknek leginkább ott a helyszínen van a felolvasással együtt egy különös ereje, de nemrég előkerült egyik táskám mélyéről, s úgy találtam, így önmagukban is van egy jellemző hangulatuk.
Ezek hangulati versek.
| Fotó: Wierzicky Anett Budovinszky Csilla: Női gondoskodás 2024.10.12. playback előadás próbáján |
Vers 1
Kétszer vártam
kétszer hoztam
elengedtem, meg sem hoztam
hozzá csak kicsit bújtam
és ő megmondta.
Megmondta...
Vers 2
Kinőtt a léptem
vele nőtt a lényem
hajoltak lábam elé
mások léptei.
Mások lépteinek szépe
mások lépteinek fénye...
s kibújt belőlem az én léptem
kibújt belőlem az én lényem.
Vers 3
Kaptam valamit Tőled
Feléd nézek, kicsit félek,
megéltem azt, hogy érzek.
Átéltem, zsibog tőle a vérem.
Alattam, felettem,
mindenhol az élet.
Vers 4
Mosolyogtam amikor remegtem
szívemmel, eszemmel szerettem
csak néha vennék azért levegőt
lábammal ugornám át olyankor a teremtőt.
Vers 5
Összekötésből jöttem
velem az ég hajlott össze
beléptem a különös világba.
Felolvadtam.
Kiválasztódtam.
Sűrűvé váltam
s azóta keresem
a körnek hol a magja.
