Playback színházban társulati tagként alkotok

Először is, mitől is playback a színház?

A néző lehet mesélő is és megkaphatja visszajátszva a történetét. Ebben a színházban nem egy előre megírt történet kerül lejátszásra, a darab ott helyben keletkezik.

Visszajátszó színháznak fordíthatjuk magyarra.

Apró részek állnak össze egy folyamatban a különböző emberek egymás utáni, érzéseket, hangulatokat, történeket megidéző elbeszéléseiből.

Hagyományos színházban a megírt darab ad tükröt a nézőnek. Itt a nézők hozzák a darabot, korábbi élményeik kerülnek felszínre, amelyek számukra fontosak és egy közösségben – a másoknak való megosztás által – egész más minőségben újra élhetik.

A színészek, zenészek, esetenként versírók és akár más művészeti alkotók egymásra hatva, a néző meséje alapján helyben készítik azt a tükröt, adják azt a katarzist, melyekért a hagyományos színházba szeretünk érte menni, mert bízunk benne, hogy mások megalkottak valami számunkra fontosat.

Itt az alkotás közös.

Fotó: Wierzicky Anett
Budovinszky Csilla: Női gondoskodás 2024.10.12.
playback előadás próbáján

Mi az én alkotásom?

Leginkább színészként szoktam jelen lenni, időnként versíróként. Az előzőben együtt játszunk valamit, valaki elkezdi, valaki folytatja, valaki hozzáad, valaki ráépít, s egyszercsak kész van, lezárjuk.

Versíróként a zenész mellett hallgatva a mesélő történetét, látva a lejátszásokat keletkeznek bennem a verssorok. A lentebb bemutatok egy ilyen sorozatot. A versek egy színházi esemény egymás utáni meséléseit összegzik.

A verseknek leginkább ott a helyszínen van a felolvasással együtt egy különös ereje, de nemrég előkerült egyik táskám mélyéről, s úgy találtam, így önmagukban is van egy jellemző hangulatuk.

Ezek hangulati versek.

Fotó: Wierzicky Anett
Budovinszky Csilla: Női gondoskodás 2024.10.12.
playback előadás próbáján

Vers 1

Kétszer vártam
kétszer hoztam

elengedtem, meg sem hoztam

hozzá csak kicsit bújtam

és ő megmondta.

Megmondta...

Vers 2

Kinőtt a léptem

vele nőtt a lényem

hajoltak lábam elé

mások léptei.

Mások lépteinek szépe

mások lépteinek fénye...

s kibújt belőlem az én léptem

kibújt belőlem az én lényem.

Vers 3

Kaptam valamit Tőled

Feléd nézek, kicsit félek,

megéltem azt, hogy érzek.

Átéltem, zsibog tőle a vérem.

Alattam, felettem,

mindenhol az élet.

Vers 4

Mosolyogtam amikor remegtem

szívemmel, eszemmel szerettem

csak néha vennék azért levegőt

lábammal ugornám át olyankor a teremtőt.

Vers 5

Összekötésből jöttem

velem az ég hajlott össze

beléptem a különös világba.

Felolvadtam.

Kiválasztódtam.

Sűrűvé váltam

s azóta keresem

a körnek hol a magja.